A Boldog Scheffler János Központ terapeutáit egy közelmúltbeli szakmai előadássorozat kapcsán kérdeztük: hogyan tudják kamatoztatni hivatásuk gyakorlásában az új módszereket, eredményeket.

Hiperaktivítás, figyelemzavar témában szervezett szabadegyetemet a Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány (BHRG) március 28. és 29-e között, a magyar fővárosban. A szakmai előadásokon részt vettek a Boldog Scheffler János Központ terapeutái is, akiktől megkérdeztük, miért volt hasznos számukra, hogyan tudják a megismert információkat szakterületükön felhasználni, kamatoztatni? A kapott válaszokból kiderül, az ilyen és ehhez hasonló előadások segítenek feleleveníteni az egyetemen tanult információkat, de újakkal is szolgálnak, valamint elmélyítenek.

Balázsi Rózsa autizmus specifikus pedagógus is a frissítést/kiegészítést emelte ki: „A képzés felfrissítette és kiegészítette a kisgyermekkori hiperaktivitás-figyelemzavar, tanulási zavar, viselkedészavar tünetegyüttessel kapcsolatos ismereteimet. Főleg az ADHD rendellenesség epidemiológiájára vonatkozó információkat láthattam át jobban, a lehetséges etiológiai tényezőket, a diagnosztikai munka alapját képező diagnosztikai rendszerek (DSM-IV és a BNO-10) kritériumait. Ugyanakkor összefoglaló képet nyertem a leggyakrabban társuló (komorbid) rendellenességekről, a terápiás lehetőségekről, a kórképek prognózisáról. Nagyon fontos információkat nyertem a modern terápiás eljárásokról és a gyógyszeres kezelés, szülői hozzáállás, valamint a terápia együttes hatékonyságáról.

A figyelemhiányos, hiperaktív zavarral diagnosztizált gyerekek 18 százalékánál figyelhetők meg autisztikus viselkedésminták és ez talán fordítva is igaz. Terápiás munkámban számos esetben találkozom az ASD és ADHD együtt járásával, ezért nyílván figyelemmel kísérek minden olyan információt, amely segítheti munkámat. A képzésen elhangzottak segítenek a szakmai frissesség megőrzésében, a modern eljárások megismerésében, amiből ki-ki a maga módján és belátása szerint belelop a terápiás eljárásba, vagy esetleg megerősít abban a hitben, hogy jó úton járok abban a munkámban, amit felvállaltam.
A szakmai frissesség megőrzésében, naprakész információk megismerésében, új kutatási és terápiás eljárások megismerése szempontjából hasznosaknak érzem ezeket a képzéseket.”

Schrepler Bianca logopédus a fejlesztésre vonatkozóan kapott új információkat: „Az elméleti anyag által megtudhattam, hogy a hiperaktivitás-figyelemvar két végletet ölel fel: feltűnően mozgékony, hangos, impulzív, illetve a szétszórt, elmerengő. Letisztáztuk a hiperaktivitás és a figyelemzavar szavak közötti különbségeket, melyeket nem ajánlatos keverni. A TSMT-s tünetlista megadta a kapcsolódó tüneteket, pontosítva. A gyakorlatiasabb előadásokban, amelyek az én szakterületemet érintették, megtudhattam, hogy széles eszközrendszer áll rendelkezésre a fejlesztéshez, a tervezett mozgásos terápiákon kívül. Ebből a megfontolásból lesz meg idővel, a mi központunkon belül is, az interaktív tábla, melynek a használatába ismét betekintést nyerhettünk. Ami a leginkább tetszett nekem, és a helyére tett több információt, a kognitív viselkedés módosító blokk volt. Azért tetszett ez a módszer mivel az autista gyerkőcöknél is hasonló elven dolgozunk, napirenddel, következetes szabály rendszerekkel, pozitív megerősítés alappal.”

Elek Mária logopédus számára fontos volt az az ADHD-s diszlexiás gyermekek fejlesztési lehetőségeiről elhangzott előadás: „A képzés során mélyebb betekintést nyerhettem a szóban forgó témák orvosi, elméleti hátterébe illetve olyan pedagógiai, mozgásos, relaxációs technikákat ismerhettem meg, amelyeket sikerrel lehet használni a mindennapi munka során. A számomra legfontosabb információk azok voltak, melyeket én is fel tudok használni, mint logopédus-gyógypedagógus a gyermekekkel való terápiákon. Főként azokra az előadásokra gondolok, melyek a gyakorlati részt ölelték fel, s nem csak az elméleti kérdéseket érintették. Ilyen volt például, amikor az ADHD-s diszlexiás gyermekek fejlesztési lehetőségeiről, az interaktív tábla lehetőségeiről, és a korszerű számítógépes tréningprogramokról halhattam lényegre törő és átfogó információkat.

Örülök, hogy részt vehettem a képzésen, hiszen a mi hivatásunkban nagyon fontos, hogy naprakészek legyünk az új információkkal illetve fejlesztési lehetőségekkel, az eredményesebb munka érdekében. A képzés során sok olyan információ ragadt meg, melyet én is sikerrel fel tudok használni a gyerkőceimmel való munka során.”

Tőzsér Alex gyógytornász az időben történő felismerés fontosságára figyel: „Sok gyereknek vannak ADHD-ra utaló tünetei úgy, hogy a szülők nem is tudnak róla, vagy úgy gondolják, majd csak kinövi. De nem így van, felnőtt korban is jellemző, tanulási nehézségeket, beilleszkedési problémákat hozhat magával. A viselkedés ekkor agresszívvá is válhat. A képzés nagyban segített nekem a hiperaktív és figyelem zavaros gyerekek megértésében, a velük való foglalkozásban.”

Daraban Noémi gyógytornász három témát talált igazán érdekesnek: „A szabadegyetem témájául szolgáló fejlődési rendellenességgel gyakran találkozunk a munkánk során. Számomra a legérdekesebb előadások az interaktív tábla alkalmazási lehetőségeiről, a relaxációs módszerekről, valamint a kognitív viselkedésterápiáról szólóak voltak.

Menzák Szabina gyógypedagógus a segítségnyújtás határainak kitolásáról vall: „Mindenki a saját szakmájában megpróbál a legtöbbet nyújtani, de sokszor azt érezzük, hogy elérjük a tudományos határokat. Akkor jó, ha rendelkezünk ismeretekkel a legújabb kutatási eredményeket illetően. A szabadegyetem ilyen szempontból nagy segítséget nyújtott. A praktikus részekre figyelve, mind gyógypedagógiai fejlesztésben, mind pedig TSMT terápiában el tudom képzelni az interaktív tábla használatát, a relaxáció alkalmazását, kognitív viselkedést módosító elemeket. A hétvége során Dr. Donauer Nándor előadása fogott meg a legjobban. Kutatási bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a figyelmi rendszerek deficites működései mennyire hatással vannak a magasabb szintű kognitív funkciókra. Fontosnak tartom az ilyen jellegű továbbképzéseket, mert mindig hallani új módszerekről, terápiákról, melyekkel csak bővítjük saját eszköztárunkat és tudásunkat- mellyel mi is hitelesebbé válhatunk és szakmailag többek leszünk.”

Fazekas Brigitta szakmai vezető a különböző szakemberek együttműködését, a szakterületek tudáshalmazának metszését fontosnak tartja: „Úgy gondolom, hogy a szakemberek folyamatos képzése, tudásanyagának frissitése és bővitése alapvető követelmény egy gyermekeket ellátó, fejlesztő központban. Az egyetemről mindenki egy minimális alappal érkezik, amit aztán magának kell kiépitenie és beépitenie abba a team-be, amelyben majd dolgozni fog. Csapatként dolgozni „trendi” kifejezés, de korántsem egyszerű dolog – hiszen különböző szakterületű, szaktudású embereknek kell megtanulniuk egy közös nyelven beszélni, tudásukat mozaikszerűen egybeilleszteni, úgy, hogy az valóban egy egységes egészet alkosson. Egy kisgyermek ellátása során sokszor kell a társszakmák tudásanyagát, elemeit átvenniük a szakembereknek, nem elég tehát csak a saját szakmánkban jónak lenni – tudni kell a kapcsolódási pontokat megtalálni, az optimális fejlesztés érdekében.” A Boldog Scheffler János Központ a munkatársak visszajelzéseit folyamatosan összesíti, értelmezi, és ennek megfelelően tervezi meg a következő képzéseket is, hogy minél többeknek tudjon minél hatékonyabb terápiacsomagot nyújtani.