Kognitív fejlesztés

Beszéd- és kommunikáció fejlesztés
2018-01-24
Mozgásfejlesztés
2018-01-24
Mindent mutat

Kognitív fejlesztés

Kognitív fejlesztés

A kognitív vagy megismerő funkció magába foglalja a figyelem, megfigyelőképesség, érzékelés, észlelés, emlékezet,  gondolkodás területeit, melyek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk a különböző kognitív fejlesztést célzó terápiák által.

A fejlesztést két céllal végezhetjük:

  • Veszélyeztetett gyerekek esetében preventív céllal történik a beavatkozás, annak érdekében, hogy megelőzzük a súlyosabb problémák és a másodlagos tünetek kialakulását.
  • Abban az esetben, ha az elmaradás másfél évnél nagyobb, a fejlesztés terápiás céllal történik, az egyéni fejlesztési terv alapján a fejlődésben lemaradt területek szintrehozásán dolgozunk.

Fejlesztendő területek életkori szakaszonként

Csecsemőkor:

  • akaratlan keresés
  • tekintetével követi a tárgyakat, hang irányába fordul
  • kezeit nézegeti
  • tárgyak után nyúl
  • két kezével megfog tárgyakat, szájába véve vizsgálja őket
  • átteszi a tárgyat egyik kezéből a másikba
  • összeütöget két tárgyat, elrejtett tárgyat megtalál
  • egyszerű ok – okozati összefüggést felismer
  • tárgyállandóság: a tárgyak akkor is léteznek, ha nem látja őket
  • próbál másokat utánozni

Kisgyermekkor:

  • kérésre kiválaszt egy tárgyat
  • kategóriákat, csoportokat képez (pl. állatok, ételek, járművek stb.)
  • formát, színt és nagyságot differenciál, később megnevezi őket
  • egyre több tárgyat tud megszámlálni
  • „Mintha…” játék
  • figyelmét tudja irányítani és képes egyre hosszabb ideig összpontosítani egy adott tevékenységre
  • „miért?” kérdésre válaszol, bonyolult ok-okozati összefüggéseket felismer, a dolgok összefüggéseire rákérdez
  • különbséget tesz a  jobb és bal oldala között
  • érdeklődik a számok és a betűk iránt
  • logikai sort alkot (pl. piros, sárga, piros, sárga)

Iskolás kor:

  • logiai műveleteket végez
  • szám-, tömeg-, súlymegmaradás
  • absztrakt, elvont gondolkodás
  • analógiás gondolkodás
  • általánosítás képessége
  • térben és síkban való tájékozódás
  • írás, olvasás elsajátítása

 

Az egyes területek fejlettségi szintje különböző vizsgálati módszerekkel objektiven hozzárendelhető az életkorhoz, így egy globális állapotfelmérést követően a szakember pontosan meg tudja határozni, hogy van- e, és ha igen, akkor milyen mértékű a lemaradás.

A kognitiv terület fejlettsége az óvodai és iskolai beválás egyik alapkritériuma, ezért fejlődésének lassúsága vagy éppen gyorsasága különböző problémákat generálhat.

Ha az elmaradások hátterében nem érhető tetten valamilyen komolyabb probléma, a célzott részképesség fejlesztések gyors javulást hoznak.

Értelmi érintettség beigazolódása estén a minél korábban megkezdett felzárkóztatás központi fontosságú, hiszen a megismerő funkciók az élet első éveiben fejleszthetőek a legjobban.

 

Milyen terápiák javasolhatóak? 

  • Egyéni és/vagy csoportos gyógypedagógiai fejlesztés
  • Egyéni és/vagy csoportos tervezett szenzo-motoros tréning
  • Diszlexia prevenció
  • Diszlexia reedukáció
  • Iskolaelőkészitő foglalkozások
  • Autizmus specifikus terápia (diagnózis esetén)